A f�ldi s�rk�ny

A bolyg�nkon leggyakoribb s�rk�nyfaj a nagy f�ldi s�rk�ny ( Draco rex
Cristatus). Ezek a nagy termetû, sz�rnyas l�nyek 15-30 m�ter hossz�ak �s a
sz�rnyuk feszt�vja el�ri a 30 m�tert is . Sz�n�k rendszerint z�ldesbarna. Vannak
olyan f�ldi s�rk�nyok, amelyek tûzet tudnak lehelni, de ennek az ereje nem oly
nagy.
A f�ldi s�rk�ny kiv�loan rep�l �s vitorl�zik. B�r a hatalmas termet�k miatt
nehezen emelkednek a magasba, de ha el�g magasra tud felemelkedni akkor
nagy t�vols�gra is k�pes elvitorl�zni a szelek h�t�n.

A Draco rex z�rkozott l�ny. Nem szivesen tûri meg maga mellett a t�rsait,
kiv�ve a p�rz�si id�szakot. E magatart�s annak k�sz�nhet�, hogy ker�li az
�lelem�rt �s a n�st�nyek�rt foly� vit�kat. Hatalmas termet�k miatt eme vit�k
ak�r v�gzetesek is lehetnek. �rdekes viszont az, hogy ha egy f�ldi s�rk�ny
meg�regszik akkor keres egy fiatalt, hogy tud�s�t �tadja neki.

A P�rz�s

A f�ldi s�rk�nyok csak az es�s �vszakban p�rz�nak, amikor Afrika �s �zsia
sivatagjait vir�gsz�nyeg fedi. Ekkor a h�mek �sszegy�lnek a n�st�ny k�rûl, aki
nekikezd a n�szrep�l�snek. A h�mek csod�latos l�gibalettet bemutatva k�vetik.
A legkitart�bb h�mnek siker�l elkapnia, ha kiv�rja, amikor a n�st�ny teljes
sz�less�g�ben kit�rja a sz�rny�t. A h�m a kedves�nek a hasa al� siklik, �s
finoman �t�leli. �gy �sszefonodva hirtelen a f�ld fel� fordulnak �s felszint�l
n�h�ny m�ternyire v�lnak sz�t.
A n�szrep�l�s ut�n visszavonulnak a sivatag belsej�be, ahol a h�m f�szket
k�sz�t, melybe a n�st�ny belehelyezi az egy szem toj�st, ami z�ld sz�nû �s
sz�rke foltos. Innent�l kezdve a h�m t�r�dik a toj�ssal m�g az ki nem kell.