A vizi s�rk�nyok

A vizi s�rk�ny (Draco splendens) ritk�bb, mint a f�ldi s�rk�ny. S�s �s
�desv�zben egyar�nt el�fordul, b�r leginkabb a tavakat szereti. Csodalatos
sz�nekben pomp�zik, f�rg�n �s gyorsan mozog a vizben. A h�ts� l�bain
�sz�h�rty�k tal�lhat�k.
Hatalmas t�deje van �s a gyomr�ban is tud leveg�t t�rolni, amit ha sz�ks�ges
�tsz�v a t�dej�be. Ez�rt ak�r t�bb �r�n �t is a v�z alatt tud maradni. Mivel e faj a
v�zben �l a rep�l� k�pess�g�t valamelyest elvesz�tette.

A vizi s�rk�nynak igen furcsa t�pl�lkoz�si szok�sai vannak. � ugyanis csak
szûzekkel t�pl�lkozik, �s amennyiben ennek nem tud eleget tenni, a legenda
szerint az �llat borzalmas em�szt�si zavarokkal k�zd, ami olykor a hal�l�t
okozza.

A vizi s�rk�nynak l�gy dalamos hangja van, ihletett k�lt�, �s �r�kat k�pes azzal
t�lteni, hogy a t� viz�ben a t�k�rk�p�t n�zegeti. T�rt�netek sz�lnak olyan
s�rk�nyokr�l, kik visszautas�tott�k a t�pl�l�k�nt felaj�nlott szûzeket, mert azok
nem voltak el�g sz�pek.

A vizi s�rk�ny h�sszerelmes t�pus, b�tor ellenf�l, �s ha mag�t kell megved�nie
akkor a hal�l�ig k�zd. Viselked�se mindig megnyer�, m�g akkor is ha vad�szik.

Az ifjak n�sza

A t�zel� n�st�ny keres egy megfelel� hin�r-�gyat, amin elter�lve csillog� f�nyt
bocs�jt ki. Ragyog� sz�nei n�szt�ncra k�sztetik a h�meket. A n�st�ny ezut�n
nagy sebbes�ggel lemer�l az oce�n legm�ly�re, nyom�ban egy nagy csapat h�m.
Csak a leger�sebb �s a leggyorsabb tud p�rzani vele. Az aktus ut�n a n�st�ny a
partner�nek adja a toj�st, aki elhelyezi azt a homokos parton, �s vigy�z r� m�g a
kis s�rk�ny ki nem kell.