A tûzs�rk�ny

A h�rom faj k�z�l a legritk�bb a Draco flameus. Igen neh�z megfigyelni �ket,
mert az ember sz�m�ra megk�zel�thetetlenek. E l�nyek mûk�d� vulk�nok
belsej�ben �lnek. Itt, e t�zes vil�gban �l a S�rk�ny Atya, �s itt zajlik az udvarl�s
�s a p�rz�s cerem�ni�ja.

A tûzs�rk�ny �jjeli �letm�dot k�vet, s�t�tben gyakran m�rt�zik meg a vulk�n
tûz�ben, de csak ha szar�z az id�. A viz �s a nyirkoss�g v�gzetes lehet erre a
fajra, mert pikkelyrozsd�t okoz, ami hal�los is lehet.

A k�lvil�gban tett kirucan�sai alkalm�val hatalmas ter�leteket �get fel. Mindent
l�ngba bor�t ami az utj�ba ker�l, majd moh�n felfalja a hamu k�z�tt tal�lt �llati
tetemeket. Sz�j�b�l tûzet f�j, amit a m�sodik gyomr�ban t�rolt foszfor �s met�n
�g�s�b�l nyer.

Az eg�sz testet befed� pikkelyek f�meket �s aszbesztet is tartalmaznak. Szin�k
v�ltozatos, a vil�gos aranys�rg�t�l a v�r�sig, a r�zs�rg�t�l a feket�ig terjed.
Ez a faj jelenleg Izlandon a leggyakoribb, ahonnan olykor eg�szen �rorsz�gig �s
�szak-Angli�ig is elrep�l.

A tûzs�rk�nyok t�rsadalmi szervez�d�se

Mint m�r kor�bban eml�tettem, a tûzs�rk�nyok a tûzh�nyok belsej�ben
tal�lhat� barlangrendszerekben �lnek.

                                                     

E k�l�n�s �s f�lelmetes szok�sa ellen�re a legbar�tsagosabb �s
legb�keszeret�bb az �sszes s�rk�nyfaj k�z�tt. A tûzs�rk�nyok t�rsadalma
h�rom nagyobb, matriarch�lis csoportra oszthat�. A leger�sebb �s
legterm�kenyebb n�st�nyek a legszebb helyis�get lakj�k. Amint az a
s�rk�nyokn�l szok�sos, csak az apai �gat tartj�k sz�mon. K�vetkez�sk�ppen
egy n�st�ny sem ellenkezik, ha olyan h�m akkar csatlakozni a csal�dhoz, akinek
m�st�l van toj�sa.

Szok�suk szerint egym�shoz k�zel ugyan, de visszavonultan �lnek, �s az azonos
kor� �s nemû p�ld�nyok egy�tt laknak �s tanulnak. Sz�mos k�z�s
tev�kenys�gnek h�dolnak, de vad�szni egyed�l j�rnak, nehogy elriassz�k a
pr�d�t.